ÚTVONALAK:
PIROS:        Ménfőcsanak - Ravazd (23 km)
SÁRGA I. :  Győrszemere - Sokorópátka (16 km)
SÁRGA II.:  Sokorópátka - Győrasszonyfa (14 km)
SÁRGA III.: Győrasszonyfa - Pannonhalma (12 km)
ZÖLD:        Győrszemere - Nyúl (14 km)

PIROS
Ménfőcsanak vasútállomás – Győrújbaráthegy – Kiáltóhegy – Magashegy - Lila-tető Écs - Jánosházi erdő – Ravazd
Táv: 23 km

A vasútállomásról elindulva kelet felé, majd később délkelet felé tartunk, és a Bezerédy kastély parkja mellet elhaladva, a Győr-Pápai 83.-as úton csak átsétálunk, és a csanaki Öreg utcán, Horgasba, majd kis emelkedőbe Győrújbarát hegybe érünk. Utunk mellett balra még a mélyút előtt kb. 100 méterre, az elpusztult Rákóczi-fa helyén emlékkő áll. A néphit szerint a fejedelem innen nézte a Koroncó melletti csatát, ahol a kurucok győztek. Győrújbarát hegyen a Rákóczi utca pár parasztháza közé érünk, a „hegy” iskolája, temetője, a régi önálló falura emlékeztet. Az utca végén balra fordulunk, és a régi temető melletti földúton, hétvégi telkek között, emelkedőn érkezünk a Kilátóhegyre. A kilátás innét szinte páratlan. Szerencsés esetben 75-80 km sugarú körben a teljes Kisalföld tárul elénk. A hegygerincén tovább haladva a Pap-erdő utcán, a Magashegyre, majd a Lila-hegyre jutunk. Közben még lakott házakat, több emlékkeresztet, öreg nagy fákat hagyunk el. A Lila-hegyről lefelé, továbbra is a gerincen délnek tarunk, innen már az erdőben, egy darabig a zöld jelzéssel azonos úton haladunk. Majd a zöld jobbra elmarad, a piros jelzés egy mély útnál az écsi állomásról induló piros + jelzéssel találkozik. A gerincen továbbhaladva jutunk el a hírmondónak itt maradt pár ősfenyőhöz, innen részben erdős, részben megművelt részek után Jánosháza pusztára. Innen kelet felé emelkedőnek visz fel az út, egy gerincre, majd délkeletnek tartva egy darabig még erdőn, utána a dombról leereszkedve már a ravazdi szőlőkben járunk. Az üde, ősgyeppel benőtt völgyben diófák, a löszfalba vájt pincék, hangulatos présházak között kanyargó úton, szinte észrevétlenül érünk a faluba. Körös-körül dombok övezik, valóságos anfiteátrum, melyből jó kilátás nyílik Pannonhalmára. A faluban hamarosan keletnek fordul a jelzés, és a „Bárnevóna” utcán a temető mellett, a 82-es út keresztezésével már az állomás felé vezető útra érünk, előttünk Pannonhalma. Az útkereszteződéstől délre, Veszprém felé pár száz méterre található Béla király kútja, (innét ered a Pándzsa-ér) mely a XVIII. században barokk stílusban épült. Valamelyik krónikánk szerint vizéből a honfoglaló magyarok is ittak, a tatárjárás idején, IV. Béla király is itt pihent meg. Innen a név is.

PIROS +

Écs vasútállomás – Écs – Écshegy Az állomásról nyugati irányba indulunk el az országúton, előbb északnak, aztán a Fő utcán ismét nyugatnak tartunk. Az Écs-hegy házait elhagyva, szétszórt, régi házak közt, erdőszélen csatlakozunk az előbb leírt piros sáv jelzéshez. A falu temploma műemlék jellegű.

Piros jelzés + 4 km
Ravazdról a Likas-horgon át indulva a Hármastarjáni erdőn keresztül a sárga jelzésbe csatlakozunk.

ZÖLD
Győrszemere vasútállomás – Szemerehegy – Tényő – Táborvölgy – Lilatető – Nyúlhegy – Szurdik – Nyúl – Nyúl vasútállomás

A győrszemerei vasútállomásról a felpéci úton dél felé Győrszemere Szőlőhegy házai közt, majd a szőlők délkeleti irányába vezet a jelzés. Szőlők után erdőbe, onnan a Szemerehegyre, a Tényő közti útra érünk. Tényőn a Pérnél északkeletnek fordul az út és ez az irány a Lila aljáig a piros jelzésig változatlan. Tényőn érdemes pár száz méterre letérni a jelzésről, a Kétsor ház utcában több régi parasztházat és egy múzeumnak berendezett tájházat találunk. A falun átvezető utat árnyas diófák övezik, továbbhaladva Tényőhegyre érünk. Itt a szépen foglalt Árpád forrást érintjük. A forrás után tölgyerdőben északnak tartunk, a piros sáv jelzésével együtt akácosban érünk a Lilára. A hegyről északkeleti irányban Nyúlhegyen és a Szurdikon leereszkedve már a falu házai közt visz az út. A Szurdikot (mély vízmosás) 15-20 méter magas meredek falak szegélyezik, melyben egymást érik a falba vájt borospincék. A hegyről leérkezvén kitárul a tár. Utunk a nyúli templom mellett fordul a Fő utcára, majd pár száz méter után a vasútállomásra érünk. A barokk templom hajóját Dorfmesiter képek díszítik, melyeket érdemes megtekinteni.

Zöld jelzés + 3 km

Tényőn a Kétsorház utcában berendezett nádfedeles tájház paraszti emlékeiben s mellette több szépen rendbe hozott nádfedeles házban gyönyörködhetünk. Az utcából kiérve először a tényői majd a kajárpéci erdőbe érünk és a Hatos-tölgynél találkozunk a sárga jelzéssel.

SÁRGA

Győrszemerét a 10-es út Győr-Pápa vasútvonalon érhetjük el. A vonatról leszállva a vasút mellett délnek, Pápa felé haladunk, majd a két vasúti átjárót elhagyva a Bakony-ér hídja alatt egy ér partján nyárfásba, majd a felpéci borókásba érünk. A kis erdős részt még időben helyezték védelem alá. A borókás közepén vezető utat el kell hagynunk balra, mivel ez egyébként Felpécre vezet. Egy darabig az akácos pagonyban gyalogolunk, rövidesen a homok utcán érünk a faluba. Jelzett utunk a falun vezet át, közben a helység mindkét műemlék temploma is utunkba esik. A faluból kiérve keletnek fordulunk a szőlőket elhagyva az erdőben ismét déli irányba vezet az út. Eleinte akácos, majd tölgyerdő, fiatal fenyves között érünk a „hatos tölgyig” Ez az egy tőből hat, egyenként is hatalmas fának beillő ágú több száz éves tölgy. A fát elhagyjuk, a völgyben továbbhaladva az erdőből „Diósba” majd Sárkánymajorba érünk. A hajdani pusztára már csak pár öreg gyümölcsfa és vadgesztenye óriás emlékeztet, na meg egy régi kút mellé épült juhakol. Itt ismét keletnek meredek hegyoldalon visz utunk. A kapaszkodó után az erdőalján a gázvezetéknél érünk be ismét az erdőbe, ahonnan kiérve csakúgy, mint az erdőszélen elénk tárul Sokorópátka. A pátkai legelőn még mindig dél felé haladva jobbról a várhegy, erdő borította oldalán magasleshez érünk, utána fahídon át újabb pusztahelyhez (Répás puszta) majd keleti irányba a hegyoldalon felkapaszkodva a faluba jutunk. Templomuk csak 1900 után épült, ebből az időből megmaradt egy kis harangláb, ezt Gic felé mintegy 300 méterre tekinthetjük meg. A faluból csak pár házas kis utcát és a Gic felé vezető utat látjuk, mert az utóbbi csak átgyalogolunk és erdészház mellett elhaladva ismét az erdőbe érünk. Két nagyobb dombhátat átvágva egy déli irányú széles füvesvölgybe, utána ismét kelet felé szép, vadgesztenyékkel szegélyezett nyiladékra érünk. Több egymást követő dombhát leküzdése után Likibe (Hármastarján puszta) vezet az út A Puszta után egy darabig szántóföldek között haladunk, az erdőt elérve a Magyaloson keresztül a 82-es útra érünk. Az erdő széléről meglátjuk a pannonhalmi apátságot. Az apátság felé tekintve a völgyben halastó látható, mely a Pándzsa patak Tarjánpuszta felől érkező vizét nemrég duzzasztották tóvá. A 82-es főút itt a régi Arrabonát Bakonyszentkirállyal összekötő római út vonalán megy, majd a keleti irányba Tarjánpusztára vezető útra lépünk. Enyhe emelkedővel gyümölcsfák szegélyezte úton érünk a puszta házai közé. A hajdani apátsági majorban több mint négyszázan élnek. (A templomkertben régi kápolna romjai látható) A pusztáról délre visz az út, Győrasszonyfára kb. 1 km megtétele után érünk. Nem megyünk be a faluba az országúton, hanem a vasútállomásnál, a földeken keresztül betonjárda vezet a községbe, ahova 5 perc után beérünk. A falun áthaladva a temető mellett visz az út, itt két 48-as honvéd és országgyűlési képviselő sírja található. A temető után a tápi dombnak visz az út, ide felérve nem remélt kilátásban van részünk. Délre fordulva a bársonyosi dombok mögött a Vértesből a Bakony nyúlványát a Kőris heggyel, nyugatról a Ravazdi-csanaki dombság vonulatát, a vonulatok alatt több mint tíz település házait, templom tornyait látjuk, fákkal, erdőkkel borított lankák, szántóföldek váltogatják egymást. A dombról leereszkedve a kiserdő mellett visz a földút Táp felé. A gyümölcsösök után beérünk a régi homokbányához, ligetes fák között az állomástól megtett alig 1 óra alatt elérjük a tápi falumúzeumot, ahol a kis portákon felépült nádfedeles házikók támaszkodnak a partoldalnak. Utunk ezután a faluban észak felé halad, majd pár száz méter után balra beérünk a tápi szőlőbe, ahol a régi hangulatos öreg nádfedeles pincék, mint fejkendős falusi nénikék húzódnak meg a szőlő aljában. Alig félórás gyaloglás után elérjük Kishegyet, majd rövidesen Kisnyalkapusztát. Előbbiben kevesen, utóbbiban senki nem lakik. Kisnyalkán egy istálló, egy szokatlanul nagyméretű kút, és egy elhagyott hosszú cselédház emlékeztet a hajdani apátsági majorra. Árnyas fasoron csemetekertet érünk el, majd mellette az Illaki erdőben folytatódik utunk. A jelzés itt északnak tart, és rövidesen országutat keresztezve a Pannonhalmához tartozó Tóthegyre érünk. Innen az út lassan emelkedik, majd meredeken érünk fel a dombtető nyergébe, ahonnan dél felé szép kilátásban, északi irányba nézve az ország egyik kiemelkedő épületegyüttesében a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk. A domboldalon felérve az apátsági épületek közé érünk. A dombról lesétálva kényelmesen lesétálhatunk a vasútállomásra. Útközben érdemes megnézi a Szabadság téren található szoborparkot, a Szent. Márton Szobrot, a zsinagóga előtti holocaust emlékművet.

Sárga jelzés + 2,5 km
A sárga sáv jelzésétől Sárkánymajornál nyugati irányban jutunk a Koponyák hegyén leereszkedve Kajárpécre. A faluban két XVIII. századi műemlék jellegű templomot találunk.